Vadálló-kövek. Mikor Timi és Laci elmondták, hogy hol szeretnék, ha elkészítenénk az esküvői páros kreatív fotóikat, még nem tudtam, mire vállalkozom. Az ifjú pár gyakorlott túrázó (hegymászó), és rendszeres résztvevői a Spartan Race akadályversenyeknek. -Szóltak, hogy nem a legkönnyebb feladat felmászni sem a Vadálló-kövekig, az önmagában egy “szép” túra, fotózni pedig külön kihívás lesz. Ennek ellenére habozás nélkül igent mondtam, és eddigi életem legextrémebb fotózási helyszínén, ez lett a valaha volt legkalandosabb fotózásom is.
Volt egy pont, mikor félig ülve-feküdve, lábbal a sziklákon támaszkodva épp pozíciót próbáltam váltani, s kezemben a fényképezőgéppel elindultam lefelé. Megcsúsztam. Teljes testtel, a hátamon lefelé csúszva a köves, kavicsos hegyoldalon, alattam a többszáz méteres mélység. Az egész csúszás pár másodpercig tartott, megijedni nem volt időm, viszont hála Istennek egy másik kiálló kőcsoport megmentett – lábbal meg tudtam csúszás közben támaszkodni. -Felnéztem a fiatalokra és mondtam, hogy “Minden oké. Folytathatjuk”. Látni kellett volna Timi és Laci arcát – ők egy kicsit ledermedtek.😀
